Témakörök






































802.11ay-ról bővebben

2 0
2021.05.21. 12:22

Mai epizódunkban bemutatjuk nektek 60GHz-es frekvenciatartományban (V-band) alkalmazott 802.11ad szabvány továbbfejlesztett változatát a 802.11ay-t, valamint szót ejtünk a Terragraph projektről, amely nagy mértékben befolyásolta a 802.11ay fejlődését.

Az ay alapjául szolgáló 802.11ad szabványról már korábban beszámoltunk nektek. Most elsősorban az ad és ay közti különbségeket igyekszünk bemutatni azonban egy kis visszatekintés ehhez mindenképpen szükséges.

802.11ad 57-71 GHz-es sávon elérhe. Elméleti maximuma 8 Gbit/s. Természetesen ez az érték még csak nagyon elméleti a valóságban az 1Gbit full-duplex-es adatátvitelt tekinthetjük reálisnak. Mindösszesen 6 csatorna található ebben a frekvenciatartományban. Az Európai Unión belül ebből a 6 csatornából 4 engedélyezett. Ebből a 802.11ad egyet volt képes hasznosítani egy időben míg az ay-al már akár párhuzamosan négyet használhatunk. Plusz ráadás, hogy a 802.11ay-nál már a MiMo (4 stream) is támogatott. Modulációk tekintetében is történt előrelépés. A korábbi maximális 64 QAM helyett itt már 256-os QAM modulációval is kalkulálhatunk.

Jelenleg szűknek mondható az ay szabványt felhasználó termékek listája. Legnagyobb potenciállal a Cambium Networks cnWave termékcsaládja rendelkezik majd ezt követi a Siklu TG széria. Illetve a partvonalon még befutó az IgniteNet eszköze is azonban ez nem egy saját fejlesztés, hanem a Siklu TG széria licensze alapján készült termék.

A TG rövidítés nem véletlenül található meg a fent felsoroltak között. Ez a Terragraph programra utal, amelynek létrejötte nagyban befolyásolta e szabványt. A Terragraph projektet a Facebook hívta életre azzal a céllal, hogy felgyorsítsa a világban az internet széleskörű elterjedését. A szélessávú adatátvitelt biztosítani képes optikai struktúra fejlesztése és építése lassú folyamat, a jelenlegi már meglévő vezetéknélküli megoldások pedig nem elégségesek arra, hogy ezt a többlet igényt maradéktalanul kiszolgálják. Így valami új még nem létező megoldást kellett kitalálni, amely maradéktalanul megfelel az elvárásoknak. Így jött létre a Terragraph projekt fejlett rádiós technológiája melyet egyúttal implementáltak a 802.11ay szabványba. Az igyekezetek ellenére azonban az ebben rejlő lehetőségeket mindeddig még nem sikerült maradéktalanul és teljes mértékben működő eszközökbe átemelni.

Visszakanyarodva a 802.11ay-hoz további két újítással is találkozhatunk. Az egyik a TDD (Time Division Duplex) amely 50-50%-ban osztja el a letöltést és a feltöltést. Ez a feature frekvencia újrahasznosítás szempontjából fontos. Ennek segítségével a rendszer képes ugyanazon raszteren üzemelni párhuzamosan. Így megakadályozva azt, hogy egymást zavarják és ezáltal csomagütközések keletkezzenek.

Ennek a fejlesztésnek beépítése a szabványba óriási előrelépés a korábbi CSMA/CA-hoz képest.

A másik újítás nem más, mint a TDMA (Time. Division Multiple Access) melynek feladata a kliensek szabályozása bázis szinten. Ennek segítségével a bázisállomás megmondja azt a rajta lévő SM eszközöknek, hogy mikor és mely időszeletben adhatnak. Amennyiben a kliens jelzi, hogy több időre van szüksége akkor a következő „körben” nagyobb időintervallumot allokál az adott kliens részére az AP függően a rendelkezésre álló airtime-tól.

A fenti két újításnak köszönhetően az ay képes bázisok a korábbinál 5x több klienst tudnak lekezelni.

Ami még a 802.11ay képes berendezések különlegessége, hogy egyszerre képesek működni bázis és kliens üzemmódban is egy időben. Így egy működő MESH hálózatot hozhatunk létre ezen eszközök segítségével.

A Cambium cnWave bázisállomása 280 fokos szektor értékkel és több mint 15Gbit-es áteresztőképességgel rendelkezik. Egy időben két csatornát használ és 2db 140 fokos szektorral fedi le a 280 fokot. Úgy látjuk, hogy a jövőben nagy potenciált tartogat az ay azonban ehhez még további fejlesztések és egyengetésekre lesz szükség.

Hozzászólás írása

Hozzászólások

Ez a blogbejegyzés csak belépve kommentelhető!

Még nincs egy hozzászólás sem.