A 802.1BR-ről bővebben

1 0
2020.08.06. 10:04

Videósorozatunk eheti epizódjában részletesen bemutatjuk nektek a MikroTik eszközökben is hamarosan elérhető 802.1BR-t (Bridge Port Extension). Szót ejtünk előnyeiről és limitációiról, valamint arról, hogy e szabványt miként hasznosíthatjuk a hálózatban.

 

A 802.1BR szabványról a MikroTik-től először akkor érkezett híradás, amikor felbukkant a 6.48-as verziószámú RouterOS V12 Béta verziójának release note-jai között, mint kizárólag CLI-ből programozható extra feature.

Az IEEE által megalkotott 802.1BR szabvány 2012-óta létezik. Akkoriban sem egy teljesen új megoldásként debütált, hanem egy másik régebbi szabványt (802.1Qbh) hivatott felfrissíteni.

A 802.1BR-ben található egy port kontroller, valamint egy port extender funkció is. A port kontroller feladata, hogy lássa és kezelje a teljes „alatta” lévő hálózatot. A port extenderek pedig azok az eszközök, amelyek a port kontrollertől jövő forgalmat a megfelelő porton kiadják. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy egy általunk kiválasztott switch-en bekapcsoljuk a Bridge Port Extensiont (MikroTik switch-ek közül erre alkalmas bármely CRS 300-as széria) amely ezáltal megszűnik a klasszikus értelemben vett switch-ként üzemelni. Egy felügyelhető „dróttá válik”, ahol a megadott uplink portokon lévő forgalmat konfigurált downlink portokon kiadja.

 

 A 802.1BR szabvány adta lehetőségek óriási előnye, hogy az eszközök valamennyi portja megjelenik a kontroller eszközben, mint lokális port. Így már nem kötnek minket a hardveres korlátok mivel jóval több portot vezérelhetünk és kezelhetünk az extenderek által. A másik nagy dobása, hogy mivel egy szabványról van szó így nem korlátozza a lehetőségeit a hardver és akár virtuális környezetben is megvalósítható például adatközpontokban a VM switchek-nél. Mindenképp meg kell említeni, hogy kontrollerként erősebb processzorral felvértezett switcheket érdemes választani. A MikroTik által hivatalosan ajánlott típusok a következők: CRS317, CRS309, CRS312, CRS326-24S+2Q+ and CRS354-es 48 portos eszközök. Ezek mellett továbbá az új CCR2004-es is támogatja a 802.1BR szabványt.

Egy dologra azonban figyelnünk kell. Minden egyes IP csomag vagy ETH keret, amit ez a rendszer továbbít annak keresztül kell mennie a kontrolleren hiszen semelyik hierarchiában „alatta” lévő eszköz nem képes arra, hogy döntéseket hozzon a forwardolással kapcsolatban.

Az MTU értékekről itt sem szabad megfeledkeznünk hiszen azért, hogy mi megtudjunk címezni különböző portokat egy virtualizált rendszerben áldozatokat kell hoznunk. Ezek az áldozatok esetünkben bájtokban mérhetőek. Az ETH keretben ezért mindenképp számolnunk kell egy 6 bájtos extra VM tag-el. Természetesen a 802.1BR szabvány előtt is kreatívan megvalósítható volt e módszer VLAN header-ök segítségével azonban hátulütője volt, hogy így a későbbiekben hasznosan felhasználható VLAN header-ök már foglaltak voltak.

Egyértelműen kijelenthető, hogy a 802.1BR szabvány legnagyobb előnye a skálázhatóság és az átláthatóság biztosítása, valamint az, hogy a rendszer fölé nem szükséges pluszban egy menedzsment rendszert kialakítani.

Hozzászólás írása

Hozzászólások

Ez a blogbejegyzés csak belépve kommentelhető!

Még nincs egy hozzászólás sem.