Hálózati mélymerülés - Sávszélesség mérés - 1. rész

1 0
2020.09.11. 10:52

Hálózati mélymerülés fantázianevű sorozatunk legfrissebb részében a sávszélesség mérés rejtelmeibe merülünk el. A két részre bontott széria első epizódjában az optimális mérési technikákról, valamint a leggyakoribb hibalehetőségekről halhattok részletesen.

Miért is fontos a sebességmérés? Hálózati linkek, hálózati szegmensek telepítése után érdemes tisztában lenni adott pontok közti maximális kapacitással, hogy ezek tudatában biztosak lehessünk abban, hogy az adott célra megtervezett kapcsolat valóban (nem csak elméleti hanem gyakorlati szinten is) képes elvégezni a rá rótt feladatot a szükséges sebességgel.

Azonban a sebesség nem minden, a hálózat további aspektusainak megismerése is fontos hisz ezek nagy mértékben befolyásolhatják a végeredményt. Rendkívül lényeges tényező a hálózati késleltetés - amely azt mutatja meg, hogy milyen idő alatt képes egy adott adathalmaz átmenni a hálózat A pontjából B pontjába - , valamint a késleltetés változását leíró jitter.

A sávszélesség mérésnek rendkívül sok módja létezik viszont ezek közül jó néhány megtévesztő lehet hisz a végeredmény nem ad valós képet az adott hálózatról.

Szemléltetve ezeket felsorolunk néhány olyan mérési metódust, amelyre igazak a fent leírtak.

MikroTik Bandwidth teszt a megmérendő kapcsolatot biztosító eszközből indítva: A WinBox-on át elérhető grafikus megjelenítést is kínáló kiegészítő segítségével egy ellenoldali IP cím beírásával rögtön elindíthatjuk a mérést, amelynek eredménye sok esetben nem fedi a valóságot. Mivel a csomagok generálásáért felelős hardver és a mérést végző eszköz egy és ugyanaz ezért a kapott eredmény a tényleges sávszélesség helyett leginkább azt mutatja meg, hogy mennyi szabad kapacitása maradt a berendezésnek a csomagok előállításán felül arra, hogy azokat továbbítsa majd ezt a kapott értéket feldolgozza és visszakapjuk az eredményt.

Böngésző alapú mérések (Speedtest.net): Ebben az esetben a számítógép operációs rendszerén futó böngésző segítségével történik a mérés. Itt szintén fennál a veszélye annak, hogy nem tudjuk kontrollálni azt, hogy adott mérési pillanatban az összes számítási kapacitás csakis az adott mérésre összpontosuljon hiszen számtalan más folyamat futhat egy adott időpillanatban az OS-en. Plusz emellett még a különböző hardveres erőforrásokról is meg kell emlékezni, amik szintén hatással lehetnek az eredmény alakulására. Mindezek mellett amennyiben mégis ezt a mérést alkalmazzuk akkor érdemes mindenképp többször lefuttatni (legalább 3 alkalommal), hogy ezekből egy átlagot vonva megkaphassuk a megközelítőleg hiteles adatot. Ezek mellett fontos szerepe van a másik oldalon lévő szervernek is hiszen abban biztosak lehetünk, hogy adott időpontban amikor futtatjuk a mérésünket nem csak mi egyes-egyedül használjuk ezt a szolgáltatást. Zárszóként pedig érdemes szót ejteni arról is, hogy méréskor jóval több szolgáltatón keresztül áramlik az adatfolyam (internetszolgáltató kapcsolata, internetszolgáltató kapcsolata az adott speedtest szervert hosting-ot biztosító szolgáltatóval stb..) amelyek teljesítménye ugyanúgy hatással lesz a végeredményre.

Egy szálon történő mérés (FTP-n keresztül): Szintén sok esetben alkalmazzák sávszélesség validálásra az FTP kapcsolaton keresztüli mérést. Azonban ezzel a metódussal az egy szálon keresztül történő mérés limitációja miatt nem tudjuk a tényleges kapacitást megállapítani.

Érdemes ezt a kérdést több aspektusból is megközelíteni. A hálózati forgalmat az eszközöknek meg kell tudni osztani a forgalom feldolgozó komponensek (CPU magok, network processzorok) között. Amikor ezt egy szálon próbálnánk megtenni akkor ott bármikor hiba adódhat hisz, ha egy pillanatban az adott processzor nem tudja rögtön feldolgozni a kérést és továbbítani, akkor az máris csomagcseréhez vezethet, aminek eredményeképp a maximális sávszélesség nem lesz biztosított.

A másik oldala pedig, hogy semmilyen garancia nincs arra, hogy egy több processzorból álló hálózati eszköz egy maggal is képes arra, hogy elérje a maximális átviteli sebességet.

Hogyan mérjünk megfelelően? Semmiképpen ne a hitelesíteni kívánt eszközről indítsuk a mérést, használjunk mérőműszereket (céleszközök, vagy általunk hitelesített két eszköz, amelyet előtte laborkörülmények között leteszteltünk). Figyeljünk arra, hogy többszálas mérést alkalmazzunk.

Layer 2-es mérés esetén is mindig adjunk IP-t a mérőeszközöknek és mérjünk Layer 3-on, hogy a kapott eredmény jobban tükrözze a valós használatkor elérhető értékeket.

Hozzászólás írása

Hozzászólások

Ez a blogbejegyzés csak belépve kommentelhető!

Még nincs egy hozzászólás sem.