Optikai szálakat kétféleképpen köthetünk, mechanikusan vagy fúziós hegesztés segítségével. A két technológia nem kiváltója, hanem inkább kiegészítője egymásnak és több szempontot figyelembe véve dönthetjük el, hogy adott szituációban mely megoldást választjuk.
Először a fúziós hegesztést vizsgáljuk meg:
A fúziós hegesztés lényege, hogy egy hegesztőgép segítségével a megfelelően előkészített optikai szálakat pozícionáljuk egymáshoz majd ezután nagy energiájú elektromos ív segítségével összeolvasztjuk őket egymással.
Ezzel ellentétben a mechanikus szálkötés lényege, hogy két optikai szálat úgy illesszünk össze, hogy azok fizikailag ne érintkezzenek egymással. Ehhez egy mechanikus kötőgépre, valamint speciális kötőszemekre van szükség. A mechanikus kötés egyik speciális alfaja a mechanikus csatlakozó, amely lényegében egy rövid száldarabra rögzített optikai csatlakozó, amelyet közvetlenül az optikai kábelre tudunk felszerelni. Ez a technológiát leggyakrabban ügyfélbekötéseknél lehet alkalmazni.
A bemutatás után nézzük meg a szálkötések közti legfőbb minőségbeli különbségeket.
Mechanikus szálkötés esetén a beiktatási csillapításunk jellemzően 0,2 – 0,75 dB között mozog, függően a kötés típusától, valamint a feladatot elvégző kézügyességétől. Ez az érték abból ered, hogy a szálak között nincs fizikai kapcsolat, hanem egy azonos törésmutatójú gél tölti ki az optikai szálak közti apró rést.
Egy fúziós kötés esetén ez az érték jóval alacsonyabb 0,02 dB között mozog. Ennek köszönhetően ennél a módszernél adatátviteli hibákra sokkal kevésbé érzékeny hálózatot kapunk.
Fontos megjegyezni, hogy élettartambeli különbségekkel is számolnunk kell! Mechanikus kötés esetén az évek múlásával kiszáradhat a kötőszemekben található gél jellemzően kültéri telepítések esetében. Emellett nagy forgalmú utak mellett akár a szálak is elmozdulhatnak egymástól a rezonancia következtében.
A fúziós kötések ezzel ellentétben akár több évtizedig is tökéletesen működhetnek.
Költség szempontból nézve egy fúziós hegesztőgép beszerzési ára jóval magasabb mechanikus párjáénál. Azonban a kötések számának növekedésével egyenes arányosságban válik kifizetődőbbé a technológia.
A mechanikus szálkötőgép ára önmagában jóval alacsonyabb viszont a kötéselemek egységára itt jóval magasabb, mint a fúziós gépek esetén.
Összegzésképpen elmondható, hogy mindkét technológiának megvan a létjogosultsága egy hálózat építésében. A nagy szálszámmal bíró lefedő és gerinchálózatoknál egyértelműen a fúziós hegesztés a megfelelő választás költség, illetve minőség tekintetében. Egy-egy szál bekötésénél pld: ügyfeleknél a mechanikus kötés jó választás lehet mivel az alacsony költségű eszközzel számtalan technikust felszerelhetünk.